üzenetküldése irodánk részére
elérhetőségeink
Társaságunk élete képekben







Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat



Hódagro Zrt. vezetőség Növénytermesztés állattenyésztés minőségpolitika szabad kapacitás kapcsolatfelvétel

Szarvasmarhaágazat

 

Húsmarha ágazat

 

2013-ban a Hódagro Zrt. a lajosmizsei Charolais Kft-től vásárolt 100 db tisztavérű charolais szűz üszővel indította el a hús marha ágazatát. Az állomány a batidai telephely legeltetési adottságait használja ki. Az üszők 2014-ben fognak először elleni. Célunk egy 150 db-os tehén állománnyal rendelkező törzstenyészet kialakítása, amely a korszerű piaci igényeknek megfelelő végterméket és tenyészállatokat tud előállítani. Ennek érdekében a batidai telephelyen beruházásokat is tervezünk, elsősorban istálló felújításokat, etető utak és trágyafolyosók építését.   

 

 Tejtermelő ágazat

 

A tejelő tehenészet Hódmezővásárhely-Szikáncs településtől délre kb. 1 km távolságra található.
A tömbös elrendezésű istálló a 70-es években épült kötött tartástechnológiával, 1989-ben teljes körű rekonstrukció során átállt a telep a kötetlen tartásra. Ekkor épült a 32 állásos fejőház és több istálló is.
A telep területe 3 részre tagolható, a termelő részen található a régi tömbös istálló, 3 db újabb építésű istálló, a fejőház és tejház, valamint a szociális épület.
Az ellető és borjúnevelő rész az északi oldalon helyezkedik el, itt található az ellető istálló, a szárazon-álló tehenek és vemhes üszők istállója, továbbá 2 növendék istálló és a Steiman-ketrecek. A két egység közti területen fekszik a szérűs kert, az almos trágyatároló a legelő karámok és a silótér.
Jelenleg az állatok elhelyezésére megközelítőleg 10500 m2 áll rendelkezésre, ehhez tartozik több hektárnyi pihenő és legelő karám. Az állatok fejőházba és egyéb kezelésekre való felhajtására betonozott felhajtó utak lettek kialakítva, melyek részben vaskorláttal részben villanypásztorral vannak körülhatárolva. Válogatások, oltások, és egyéb tömegkezelések kezelő karám rendszerben történnek.

Tenyésztés


A jelenlegi holstein-fríz törzstenyészet, fajta átalakító keresztezés során jött létre.
A genetikai előrehaladást egyedi tehén bírálat és célpárosítás segíti. A küllemi bírálatokban visszaköszön a korábbi tenyésztői munka sikere, teheneinkre az átlagostól nagyobb testkapacitás a jellemző, amit a termelésben tudunk kamatoztatni. A jelenlegi tenyésztési filozófia is ezt az irányt követi és emellett kiemelten tekintünk a tőgyillesztésre, bimbóhelyeződésre, körömszögre, hasznos-élettartamra és egyre inkább a magas tejtermelésre. Igyekszünk a legmagasabb fertilitású bikákat használni és szűkíteni a bikakört a minél homogénebb állomány elérése érdekében.
A Holstein Tenyésztők Szövetsége által kiadott 2013-as HGI rangsorban 1063 HGI ponttal, az országos listán 106., a megyei listán pedig a 4. helyen szerepeltünk.
Célunk a genetikai lehetőségek maximális kihasználása a termelésben, fokozott figyelemmel a hosszú hasznos élettartamra, ezáltal is javítva a jövedelmezőséget.

Két aranytörzskönyves tehenet is avattunk a telepen, a 0604- fülszámú Jutka 2011 márciusában érte el a 100.000 kg tejtermelést, a 0213-as fülszámú Zita pedig 2012 novemberében.

Állategészségügy

 

A telep teljes állománya gümőkór, brucellózis, leukózis és IBR mentes. A szigorú és következetes mentesítési programnak köszönhetőek ezek az eredmények. Célunk hosszú ideig fenntartani ezt az állat-egészségügyi státuszt. Folyamatban van a telep staphylococcus aureus mentesítése az állomány rendszeres vizsgálatával a fertőzött egyedek elkülönítésével illetve selejtezésével.

Létszámok, korcsoportok és csoportosítások

Négy korcsoportot különböztetünk meg: itatásos borjú, növendék üsző, vemhes üsző, tehén. A bika borjakat napos korban értékesítjük. A korcsoportváltások a következők szerint alakulnak: 3 hónapos kortól növendék üsző, 3 hónapos vemhesség után vemhes üsző, majd az első elléstől tehén korcsoport. A teheneket további csoportokba soroljuk. Az ellés után a fogadó csoportba kerülnek, majd innen az involúció lezárultát követően kerülnek a következő csoportokba tejtermelés és laktációs napok száma szerint. Az állatok a vemhességük 200. napja körül kerülnek az apasztós csoportba ahonnan a laktáció végét jelentő szárazra állítás után a szárazon-álló csoportba majd a várható ellés előtt 3 héttel az előkészítő csoportba.


Eredményeink

 

Tehén létszám

2009.12.31 509 db
2010.12.31. 514 db
2011.12.31. 552 db
2012.12.31. 560 db

2013.12.31  576 db

Korrigált életteljesítmény alakulása
2010-ben  85725
2011-ben  83639
2012-ben 104553

2013-ban  98323

Tehén kiesési %
2010-ben 36,54%
2011-ben 34,93%
2012-ben 30,41%

2013-ban 31,07%

Elléstől a vemhesülésig eltelt napok
2009-ben 208 nap
2010-ben 190 nap
2011-ben 164 nap
2012-ben 163 nap

 

Laktációs termelés
2009-ben  8734 kg
2010-ben  8861 kg
2011-ben  9755 kg

2012-ben 10078 kg
2013 évben is sikerül a 10000 kg-ot elérni


Elléstől a vemhesülésig eltelt napok
2009-ben 208 nap
2010-ben 190 nap
2011-ben 164 nap
2012-ben 163 nap

Értékesített tej

2011                4.675.655 kg

2012                5.315.237 kg

2013                5.080.156 kg  

A megtermelt tej nagy részét régi üzleti kapcsolatunknak, a Sole-Mizo Zrt-nek értékesítjük.

 



Borjúnevelés

Születésük után a borjak egyedi ketrecbe kerülnek a borjú nevelő terembe ahol a föcstejes, illetve teljes-tej itatás 5 napos korig tart, ezután kikerülnek a Steiman-ketrecekbe itt tejporos-tejet, szénát, borjú tápot és vizet kapnak 60-70 napos választási korig. Választás után kiscsoportos köteten, mélyalmos tartásmódba kerülnek át, 2-4 hétig a tömegtakarmányokhoz való szoktatás zajlik.

Üszőnevelés.

Az üszőnevelést kiscsoportos elhelyezésben kezdjük, majd később nagyobb csoportba válogatva az állatokat kötetlenül, mélyalmos pihenőtéren neveljük. Éves kortól legelő karámba is ki tudjuk hajtani az üszőket törekedve a természetes tartáshoz. Régi tapasztalat, hogy a legelőn nevelt üszők életteljesítménye 20-30%-kal meghaladja a kötött istállóban neveltekét. Nincs külön üszőnevelő telep így a növendékek számára nem lesz ismeretlen a környezet.

Tehéntartás.

A telep eredetileg tömbös elhelyezésű volt, azonban az átépítések során pavilonos elrendezésűvé vált. Az állatokat kötetlen, mélyalmos tartásmódban tartjuk. Az almozás a szokványostól eltérő módon történik, a jászol előtti 2-2,5 méteres szakasz naponta kitolásra kerül, az ún. pihenőtér pedig 3-5 naponta. Az almozás 80 %-ban búzaszalmával történik.

Minden korcsoportban lehetővé teszi a tartástechnológia az állatok számára szabad, kényelmes pihenést, valamint a vízhez és takarmányhoz való korlátlan hozzáférést. Az állatok igényeinek megfelelően védve vannak az időjárás viszontagságaitól. Száraz és megfelelő higiéniájú fekhely áll rendelkezésre folyamatosan.

Az itatás saját kútból vételezett, bevizsgált ivóvízzel történik, szintszabályozós, passzív rendszerű önitatókból, melyek heti rendszerességgel vannak takarítva.

Az állatok komfortérzetének javítása, illetve a hő stressz hatásainak mérséklésére a termelő istállókba a párásító és szellőztető berendezések lettek beszerelve.

 

A telep egész területét ipari kamerákkal tudjuk ellenőrizni.

Takarmányozási technológia

A takarmányozás alapját a saját termelésű tömegtakarmányok és keverőüzemből érkező abrakkeverékek adják, ehhez járul még a takarmányozási partner által gyártott speciális premix és ipari melléktermékek. Az állatok monodiétás takarmányozásban részesülnek, ami azt jelenti, hogy egész évben az erjesztett tömegtakarmányból, abrakból és szálastakarmányból álló keveréket kapják.
A szálastakarmányok és az alomszalma bálakazalban a szérűskertben vannak tárolva. A saját keverőüzemben készült tápokat táptoronyban van lehetőség tárolni, amelyek hetente kétszeri kiszállítással van feltöltve. Az erjesztett tömegtakarmányok betárolására 2013-ben készült el a pályázat útján megvalósult korszerű silótér.
A takarmányadagokat, termelési csoportonként a takarmányozási szaktanácsadó javaslata alapján állítjuk össze a laboratóriumi mérések során meghatározott beltartalmi paraméterek figyelembevételével. A kietetett TMR-ből (teljes takarmány keverék) időszakosan mintákat veszünk, és ismételt vizsgálatokkal ellenőrizzük az etetés pontosságát. Az etetési időpontokat és mennyiségeket pontosan be tarjuk minden nap. A jászlak takarítására nagy gondot fordítunk.
Az állatok etetése traktorvontatású, mérleggel ellátott optimix típusú keverő-kiosztó kocsi segítségével történik naponta kétszer. Az etetőasztalok takarítása naponta történik, továbbá a takarmányt az állatok elé naponta több alkalommal is fel kell lapátolni. Az állatok igényeihez igazított összetételű és mennyiségű TMR-t a takarmány komponensek mérlegelésével és pontos beadagolásával lehet biztosítani. A leggyakrabban előforduló takarmányféleségek az alábbiak:

kukoricaszilázs
lucernaszenázs
gabonaszenázs
lucernaszéna
fűszéna
borsószalma
takarmányszalma
nedves répaszelet
nedves CGF
abrakkeverék
premix és ásványi anyag kiegészítők

Fejőház, tejház

A fejőház 1989-ben épült, poligon elrendezésű 4x8 db halszálkás állással. DeLaval típusú fejőrendszerrel, harmony plus fejőkészülékkel, kehelylevevő automatikával, 2 db LVP 3000 frekvenciaszabályozós vákuum szivattyúval és 2 db hygiénius c200-as automata mosórendszerrel. 2 db 6400 literes és 1 db 6000 literes tartály található a tejházban. A tejet pillanathűtéses rendszerrel hűtjük, illetve a 6000 literes tartály hűtve tárolós.

2013-ban pályázati segítséggel alpro telepirányítási rendszer lett kiépítve, melynek során lehetővé vált a tehenek egyedi azonosítása és ez által egyedi tejmennyiség és tejminőség mérése és számítógépes nyilvántartása. Ez lehetővé teszi az állomány termelésének napi megfigyelését és a beteg egyedek időbeni kiszűrését. A rendszer adataival ellenőrizni tudjuk a fejőházi dolgozók munkavégzését is. Ivarzás megfigyelő rendszer is telepítésre került, amely használatától a szaporodás biológiai mutatók javulását várjuk.

  

Fejőházi munkaszervezés:

Naponta háromszor fejjük az állomány 80 %-át

Fejőlétszám: 3 fő (fejésenként)

ˇ 2 fő fejő
ˇ 1 fő felhajtó


A telepi dolgozók és vezetők teljesítmény-bér rendszerben kapják a fizetésüket, így közvetlenül is motiválva vannak a minél jobb eredmények elérésére. A Hódagro Zrt. vezetősége azonban számos csapatépítő programot is szervez a dolgozói számára, a morál javítása és az elért eredmények elismerése végett. A szarvasmarha telep dolgozóit is büszkeséggel és jó érzéssel tölti el amikor a munkájuk eredményét mások is elismerik.
A telep dolgozói létszáma 26-28 fő.

A Hódagro Zrt. vezetése a folyamatos fejlődés híve ezért az ágazat beruházásokat tervez, hogy az új technológiák használatával javíthassunk eredményeinken. A közel jövőben önlekötő nyakmegfogót tervezünk az üszőistállóban az ivarzás felderítés javítására, az ellető istálló átépítésével kiscsoportos tartásmódot szeretnénk megvalósítani.

 

A telepi vezetés fő feladata a termelés gazdaságosságának a biztosítása, ezt a tej termelés növelésével, az állomány egészségügyi állapotának és szaporodás biológiájának javításával és a felmerülő költségek minimalizálásával tudja elérni. Ezen célok elérését csak kitartó és következetes munkával lehet megvalósítani, a telepi vezetés és dolgozói kör ezt szem előtt tartva fogja a jövőben is feladatait elvégezni!