2013-ban a Hódagro Zrt. a lajosmizsei Charolais Kft-től vásárolt 100 db tisztavérű charolais szűz üszővel indította el a hús marha ágazatát. Az állomány a batidai telephely legeltetési adottságait használja ki. Az üszők 2014-ben fognak először elleni. Célunk egy 150 db-os tehén állománnyal rendelkező törzstenyészet kialakítása, amely a korszerű piaci igényeknek megfelelő végterméket és tenyészállatokat tud előállítani. Ennek érdekében a batidai telephelyen beruházásokat is tervezünk, elsősorban istálló felújításokat, etető utak és trágyafolyosók építését.   

 

 

A tejelő tehenészet Hódmezővásárhely-Szikáncs településtől délre kb. 1 km távolságra található. A tömbös elrendezésű istálló a 70-es években épült kötött tartástechnológiával, 1989-ben teljes körű rekonstrukció során átállt a telep a kötetlen tartásra. Ekkor épült a 32 állásos fejőház és több istálló is. A telep területe 3 részre tagolható, a termelő részen található a régi tömbös istálló, 3 db újabb építésű istálló, a fejőház és tejház, valamint a szociális épület. Az ellető és borjúnevelő rész az északi oldalon helyezkedik el, itt található az ellető istálló, a szárazon-álló tehenek és vemhes üszők istállója, továbbá 2 növendék istálló és a Steiman-ketrecek. A két egység közti területen fekszik a szérűs kert, az almos trágyatároló a legelő karámok és a silótér. Jelenleg az állatok elhelyezésére megközelítőleg 10500 m2 áll rendelkezésre, ehhez tartozik több hektárnyi pihenő és legelő karám. Az állatok fejőházba és egyéb kezelésekre való felhajtására betonozott felhajtó utak lettek kialakítva, melyek részben vaskorláttal részben villanypásztorral vannak körülhatárolva. Válogatások, oltások, és egyéb tömegkezelések kezelő karám rendszerben történnek.

 

 

A jelenlegi holstein-fríz törzstenyészet, fajta átalakító keresztezés során jött létre. A genetikai előrehaladást egyedi tehén bírálat és célpárosítás segíti. A küllemi bírálatokban visszaköszön a korábbi tenyésztői munka sikere, teheneinkre az átlagostól nagyobb testkapacitás a jellemző, amit a termelésben tudunk kamatoztatni. A jelenlegi tenyésztési filozófia is ezt az irányt követi és emellett kiemelten tekintünk a tőgyillesztésre, bimbóhelyeződésre, körömszögre, hasznos-élettartamra és egyre inkább a magas tejtermelésre. Igyekszünk a legmagasabb fertilitású bikákat használni és szűkíteni a bikakört a minél homogénebb állomány elérése érdekében. Célunk a genetikai lehetőségek maximális kihasználása a termelésben, fokozott figyelemmel a hosszú hasznos élettartamra, ezáltal is javítva a jövedelmezőséget.

 

 

A telep teljes állománya gümőkór, brucellózis, leukózis és IBR mentes. A szigorú és következetes mentesítési programnak köszönhetőek ezek az eredmények. Célunk hosszú ideig fenntartani ezt az állat-egészségügyi státuszt. Folyamatban van a telep staphylococcus aureus mentesítése az állomány rendszeres vizsgálatával a fertőzött egyedek elkülönítésével illetve selejtezésével.

 

 

Négy korcsoportot különböztetünk meg: itatásos borjú, növendék üsző, vemhes üsző, tehén. A bika borjakat napos korban értékesítjük. A korcsoportváltások a következők szerint alakulnak: 3 hónapos kortól növendék üsző, 3 hónapos vemhesség után vemhes üsző, majd az első elléstől tehén korcsoport. A teheneket további csoportokba soroljuk. Az ellés után a fogadó csoportba kerülnek, majd innen az involúció lezárultát követően kerülnek a következő csoportokba tejtermelés és laktációs napok száma szerint. Az állatok a vemhességük 200. napja körül kerülnek az apasztós csoportba ahonnan a laktáció végét jelentő szárazra állítás után a szárazon-álló csoportba majd a várható ellés előtt 3 héttel az előkészítő csoportba.

 

 

Születésük után a borjak egyedi ketrecbe kerülnek a borjú nevelő terembe ahol a föcstejes, illetve teljes-tej itatás 5 napos korig tart, ezután kikerülnek a Steiman-ketrecekbe 60-70 napos választási korig. Választás után kiscsoportos köteten, mélyalmos tartásmódba kerülnek át, 2-4 hétig a tömegtakarmányokhoz való szoktatás zajlik.

 

 

Az üszőnevelést kiscsoportos elhelyezésben kezdjük, majd később nagyobb csoportba válogatva az állatokat kötetlenül, mélyalmos pihenőtéren neveljük. Éves kortól legelő karámba is ki tudjuk hajtani az üszőket törekedve a természetes tartáshoz. Nincs külön üszőnevelő telep így a növendékek számára nem lesz ismeretlen a környezet.

 

 

A telep eredetileg tömbös elhelyezésű volt, azonban az átépítések során pavilonos elrendezésűvé vált. Az állatokat kötetlen, mélyalmos tartásmódban tartjuk. Az almozás a szokványostól eltérő módon történik, a jászol előtti 2-2,5 méteres szakasz naponta kitolásra kerül, az ún. pihenőtér pedig 3-5 naponta. Az almozás 80 %-ban búzaszalmával történik. Minden korcsoportban lehetővé teszi a tartástechnológia az állatok számára szabad, kényelmes pihenést, valamint a vízhez és takarmányhoz való korlátlan hozzáférést. Az állatok igényeinek megfelelően védve vannak az időjárás viszontagságaitól. Száraz és megfelelő higiéniájú fekhely áll rendelkezésre folyamatosan. Az itatás saját kútból vételezett, bevizsgált ivóvízzel történik, szintszabályozós, passzív rendszerű önitatókból, melyek heti rendszerességgel vannak takarítva. Az állatok komfortérzetének javítása, illetve a hő stressz hatásainak mérséklésére a termelő istállókba a párásító és szellőztető berendezések lettek beszerelve. A telep egész területét ipari kamerákkal tudjuk ellenőrizni.

 

 

A takarmányozás alapját a saját termelésű tömegtakarmányok és keverőüzemből érkező abrakkeverékek adják, ehhez járul még a takarmányozási partner által gyártott speciális premix és ipari melléktermékek. Az állatok monodiétás takarmányozásban részesülnek, ami azt jelenti, hogy egész évben az erjesztett tömegtakarmányból, abrakból és szálastakarmányból álló keveréket kapják. A szálastakarmányok és az alomszalma bálakazalban a szérűskertben vannak tárolva. A saját keverőüzemben készült tápokat táptoronyban van lehetőség tárolni, amelyek hetente kétszeri kiszállítással van feltöltve. Az erjesztett tömegtakarmányok betárolására 2013-ben készült el a pályázat útján megvalósult korszerű silótér. A takarmányadagokat, termelési csoportonként a takarmányozási szaktanácsadó javaslata alapján állítjuk össze a laboratóriumi mérések során meghatározott beltartalmi paraméterek figyelembevételével. A kietetett TMR-ből (teljes takarmány keverék) időszakosan mintákat veszünk, és ismételt vizsgálatokkal ellenőrizzük az etetés pontosságát. Az etetési időpontokat és mennyiségeket pontosan be tarjuk minden nap. A jászlak takarítására nagy gondot fordítunk. Az állatok etetése traktorvontatású, mérleggel ellátott optimix típusú keverő-kiosztó kocsi segítségével történik naponta kétszer. Az etetőasztalok takarítása naponta történik, továbbá a takarmányt az állatok elé naponta több alkalommal is fel kell lapátolni. Az állatok igényeihez igazított összetételű és mennyiségű TMR-t a takarmány komponensek mérlegelésével és pontos beadagolásával lehet biztosítani. A leggyakrabban előforduló takarmányféleségek az alábbiak: 

 

kukoricaszilázs

lucernaszenázs

gabonaszenázs

lucernaszéna

fűszéna

borsószalma

takarmányszalma

nedves répaszelet

nedves CGF

abrakkeverék

premix és ásványi anyag kiegészítők

 

 

A fejőház 1989-ben épült, poligon elrendezésű 4x8 db halszálkás állással. DeLaval típusú fejőrendszerrel, harmony plus fejőkészülékkel, kehelylevevő automatikával, 2 db LVP 3000 frekvenciaszabályozós vákuum szivattyúval és 2 db hygiénius c200-as automata mosórendszerrel. 2 db 6400 literes és 1 db 6000 literes tartály található a tejházban. A tejet pillanathűtéses rendszerrel hűtjük, illetve a 6000 literes tartály hűtve tárolós. 2013-ban pályázati segítséggel alpro telepirányítási rendszer lett kiépítve, melynek során lehetővé vált a tehenek egyedi azonosítása és ez által egyedi tejmennyiség és tejminőség mérése és számítógépes nyilvántartása. Ez lehetővé teszi az állomány termelésének napi megfigyelését és a beteg egyedek időbeni kiszűrését. A rendszer adataival ellenőrizni tudjuk a fejőházi dolgozók munkavégzését is. Ivarzás megfigyelő rendszer is telepítésre került, amely használatától a szaporodás biológiai mutatók javulását várjuk.

 

 

Naponta háromszor fejjük az állományt.

Fejőlétszám: 3 fő (fejésenként)

· 2 fő fejő

· 1 fő felhajtó

 

A telepi dolgozók és vezetők teljesítmény-bér rendszerben kapják a fizetésüket, így közvetlenül is motiválva vannak a minél jobb eredmények elérésére. A Hódagro Zrt. vezetősége azonban számos csapatépítő programot is szervez a dolgozói számára, a morál javítása és az elért eredmények elismerése végett. A szarvasmarha telep dolgozóit is büszkeséggel és jó érzéssel tölti el amikor a munkájuk eredményét mások is elismerik.

A telep dolgozói létszáma 26-28 fő.

 

A Hódagro Zrt. vezetése a folyamatos fejlődés híve ezért az ágazat beruházásokat tervez, hogy az új technológiák használatával javíthassunk eredményeinken. A közel jövőben önlekötő nyakmegfogót tervezünk az üszőistállóban az ivarzás felderítés javítására, az ellető istálló átépítésével kiscsoportos tartásmódot szeretnénk megvalósítani.

 

A telepi vezetés fő feladata a termelés gazdaságosságának a biztosítása, ezt a tej termelés növelésével, az állomány egészségügyi állapotának és szaporodás biológiájának javításával és a felmerülő költségek minimalizálásával tudja elérni. Ezen célok elérését csak kitartó és következetes munkával lehet megvalósítani, a telepi vezetés és dolgozói kör ezt szem előtt tartva fogja a jövőben is feladatait elvégezni!